1. Felsőfokú tanulmányok képzési területe
1. Felsőfokú tanulmányok képzési területe
A vizsgált három év frissdiplomás kibocsátásának képzési területi megoszlásán a bölcsészet- (13%), gazdaságtudományi (23%) és műszaki (13%) szakterületek nagy súlya látszik. A felsőoktatásban kiadott abszolutóriumok majd egynegyedét (23%-át) gazdaságtudományi képzési területen szerezték. Előbbiek mellett még a társadalomtudományi képzési terület kilenc százalékos és a pedagógusképzés szintén kilenc százalékos részesedése mondható jelentősnek. Ezen megoszlási adatok – a súlyozásnak köszönhetően – leképezik a teljes alapsokaság megoszlását.

2. Nyelvismeret gyakorisága a frissdiplomások körében

2. A nyelvismeret gyakorisága a végzettek körébenA nyelvismeretet képzési területi bontásban – az angol, német és francia nyelvet figyelembe véve – vizsgálva általánosan magas arányú nyelvismeretet találunk a természettudományi, orvos- és egészségtudományi és gazdaságtudományi szakterületeken. Ezen kívül nyelvekre bontva a francia nyelv ismerete a társadalom- és bölcsészettudományi, jogi képzések frissdiplomásai körében haladja meg az átlagot, míg a német nyelvet legnagyobb arányban a műszaki és gazdaságtudományi diplomások ismerik. Összevetésben relatíve alacsonynak a pedagógusdiplomások nyelvismerete mondható.

 

3. A diplomaszerzés kitolódása a nyelvvizsga hiánya miatt képzési területenként

3. A diplomaszerzés kitolódása nyelvvizsga hiányában

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A késedelmes diplomaszerzés okaként a többség – a válaszolók 70 százaléka – a nyelvvizsga hiányát jelölte meg problémaként. Az egyéb okok között a sikertelen záróvizsgát, a szakdolgozat késedelmes leadását, a munkahelyi leterheltséget, illetve a személyes, családi okokat vagy párhuzamosan végzett másik képzést említik leginkább. A „nyelvvizsga-probléma” a késedelmesen diplomázók közül is főként a közigazgatási, az agrár és a sporttudományi képzések hallgatóit érinti. A jogi és informatikai képzéseken tanulók esetében inkább más (a jogászok esetében elsősorban képzésszervezési) okok állnak az abszolutórium és végzettség-szerzés közti időszak kitolódása mögött.

4.  Munkavégzés a tanulmányok alatt képzési területi bontásban 

4. Munkavégzés a tanulmányok alatt

Az egyes képzési területek esetében a felsőfokú tanulmányok alatti munkaerő-piaci bekapcsolódás mintázatai eltérően alakulnak. Jelentős az abszolutóriumszerzéskor foglalkoztatottak aránya a pedagógiai és a közigazgatási képzési területeken (65, illetve 62 százalék). Művészeti vagy természettudományi képzésben ez az átlagosnál jóval ritkábban fordul elő (22, illetve 17 százalék). A szakmai munkavégzésre leginkább az informatikai, pedagógusképzési és művészeti képzési területek hallgatóinak nyílik lehetősége a felsőfokú tanulmányok során (70 százalék körüli gyakorisággal). Nem szakterülethez kötődő munkát az átlagosnál gyakrabban végeznek hallgatóként az agrár, a társadalom- és a sporttudományi képzési területeken tanulók.

 

5.  A diploma utáni első munkába állás átlagos ideje képzési terület szerinti bontásban

5. A diploma utáni első munkába állás átlagos ideje

A diplomázás utáni első állás betöltéséig eltelt időt az álláskereséssel töltött hónapok átlagával mérjük. Ezt a mutatót kizárólag a végzettek azon csoportja esetében vizsgáljuk, akik az abszolutórium megszerzésekor elkezdtek munkát keresni és idővel sikeresen találtak is. A frissdiplomások körében ez alapján az átlagos álláskeresési idő 3,88 hónap. Ugyanezt a hónap alapú álláskeresési mutatót képzési területi bontásban vizsgálva az elhelyezkedés leginkább nehezítettnek a társadalomtudományi végzettséget szerzők esetében tűnik (4,99 hónap). Átlag feletti álláskeresési időtartammal jellemezhetők emellett a bölcsészet- (4,7 hónap) és a természettudományi (4,85 hónap) képzési területi diplomások. A leggyorsabb elhelyezkedéshez az orvos- és egészségtudományi végzettség segít hozzá (1,99 hónap)

 

6.  A végzettek aktuális munkaerő-piaci státusza

6. A végzettek aktuális munkaerő-piaci státusza
A 2015 tavaszán zajlott pályakövetési kutatások során a végzettek az aktuális munkaerő-piaci státuszukat tekintve 4 százalékban számoltak be munkanélküliségről, ráadásul ez alatt a szubjektíve megélt, ám nem regisztrált munkanélküliséget is érthették a válaszadók (épp ezért nem is munkanélküliségi rátáról, hanem a munkanélküliek arányáról beszélünk az értelmezés során). Ez alapján már a diplomás pálya kezdetén is az országos átlagnál alacsonyabb munkanélküliségi arányt találunk a diplomások körében. A végzettek fő foglalkoztatási státuszának vizsgálata azt is mutatja, hogy döntő többségük (kb. 81%) a megkeresésékor alkalmazottként dolgozott. Az önfoglalkoztatók, vállalkozók aránya 2 százalékos. A frissdiplomások 6 százalékát a megkereséskor is felsőoktatási hallgatói (fő) státuszban találtuk.

 

7. A megkereséskor munkanélküliek aránya képzési területi bontásban
7. A megkereséskor munkanélküliek aránya

A munkanélküli státusz aránya az egyes képzési területek végzettjei közül a legkedvezőbb – 2 százalék alatti – a közigazgatási területeken diplomázók között. De ugyancsak alacsony (3 százalék alatti) arányt találunk az egészségügyi, pedagógiai, jogi és informatikai diplomával rendelkezők körében. Öt százalék feletti munkanélküliségről számoltak be a művészeti, agrár, természet- és társadalomtudományi frissdiplomások.

 

8. Vezető pozícióban dolgozók aránya képzési terület szerint
8. Vezető pozícióban dolgozók aránya
A diplomaszerzés utáni néhány évben a vezető pozíciót betöltők aránya képzési területi bontásban a közigazgatási és agrártudományi szakterületek végzettjei körében haladja meg az átlagot. A vezető pozíciót betöltők súlya mindkét esetben legalább 28 százalékos arányt mutat. Természettudományi (11,2%) vagy sporttudományi (9,4%) diplomával az átlagnál kisebb a gyakorisága annak, hogy egy frissdiplomás vezető pozícióban dolgozik a végzést követő néhány éven belül.

 

9.  Vezető pozícióban dolgozók aránya nemek szerint9. Vezető pozícióban dolgozók aránya nemek szerint

 

A vezető pozíció gyakoriságát nemek szerinti bontásban elemezve minden vezetői szinten a vezető beosztásban dolgozó férfiak jelentősen nagyobb arányát találjuk. A nem diplomás foglalkozás lényegesen gyakrabban fordul elő a nők körében.


10. A tanulmányok és a végzett munka horizontális illeszkedése képzési területek szerint10. A tanulmányok és a végzett munka horizontális illeszkedése

A nem felsőfokú tanulmányaik szakterületén dolgozók aránya a bölcsészettudományi szakterületen a legnagyobb (38,6%), de az átlagnál lényegesen magasabb, egyharmados a sport (33,5%) és a társadalomtudományi (35,5%) diplomások körében is. Ugyanakkor erősen szakterülethez kapcsolódóak az orvos- és egészségtudományi, jogi, pedagógiai, műszaki és informatikai diplomákkal betölthető munkakörök. Ezeken a képzési területeken végzettek döntő többsége tanulmányai szakterületén – horizontálisan jól illeszkedő munkakörben – helyezkedett el.

 

11. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek képzési terület szerinti bontásban
11. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek
A jövedelmeket képzési területi bontásban vizsgálva a legmagasabb átlagértékeket a műszaki, informatikai és gazdaságtudományi diplomások keresetében mértük. Jövedelmi hátrányt (160 ezer forint alatti havi nettó hazai jövedelmet) elsősorban a természettudományi képzéshez, a sporttudományi és agrár diplomákhoz társíthatunk. A Magyarországon szerzett jövedelmeket az összes végzett jövedelmével (amely a külföldön szerzett jövedelmet is magába foglalja) összevetve érzékelhetjük a külföldi munka anyagi hozadékát, bár az eredményekben a külföldi munkavállalás fentebb tárgyalt gyakorisága is szerepet játszik. A teljes jövedelmi szint figyelembevétele leginkább az orvos- és egészségtudományi, a természettudományi és a sporttudományi területeken emeli meg az átlagos kereseti szintet.

 

12. Elégedettség a végzett munka egyes aspektusaival képzési területenként
12. Elégedettség a végzett munka egyes aspektusaival
A képzési területi vizsgálat során az elégedettség négy aspektusát emeltük ki: a munka presztízsével, szakmai jellegével és a hozzá társuló karrierlehetőségekkel és jövedelemmel kapcsolatos értékelési szempontokat. Munkájuk szakmai részével a pedagógia, az egészségügy, a jog, a gazdaságtudomány és az informatikai területen végzettek a legelégedettebbek. Ugyanakkor a munka által biztosított presztízs és jövedelem tekintetében épp a pedagógiai, az egészségügyi (és a közigazgatási) diplomások adják a legkedvezőtlenebb visszajelzést. Az informatikusok e két szempontból is kedvezően ítélik meg munkájukat; értékelésükben a gazdaságtudományi diplomásokhoz hasonlóak. Ugyancsak kedvező mindkét csoport esetében a karrierlehetőségek értékelése. Munkájuk kedvező társadalmi elismertségéről rajtuk kívül a jogi és műszaki diplomások jeleznek vissza az átlagnál nagyobb arányban. Jövedelem tekintetében főként az orvos- és egészségtudományi és közigazgatási diplomások visszajelzése kedvezőtlen.

 

Forrás: Frissdiplomások 2015