1. Felsőfokú tanulmányok képzési területe

Felsőfokú tanulmányok képzési területe

Az elmúlt évek frissdiplomás kibocsátásának képzési területi megoszlásán jól látszik a bölcsészet-
(14%), gazdaságtudományi (23%) és műszaki (13%) szakterületek nagy súlya. A felsőoktatásban
kiadott abszolutóriumok majd egynegyedét (23%-át) gazdaságtudományi képzési területen szerezték.
Előbbiek mellett még a társadalomtudományi képzési terület tíz százalékos és a pedagógusképzés
kilenc százalékos részesedése mondható jelentősnek. Ezen megoszlási adatok – a súlyozásnak
köszönhetően – leképezik a teljes alapsokaság megoszlását.

 

2. Nyelvismeret gyakorisága a frissdiplomások körében

nyelvismeret gyakorisága

A nyelvismeretet képzési területi bontásban – az angol, német és francia nyelvet figyelembe véve – vizsgálva általánosan magas arányú nyelvismeretet találunk a természettudományi, orvos- és egészségtudományi és gazdaságtudományi szakterületeken. Ezen kívül nyelvekre bontva a francia nyelv ismerete a társadalom- és bölcsészettudományi, jogi képzések frissdiplomásai körében haladja meg az átlagot, míg a német nyelvet legnagyobb arányban a műszaki és gazdaságtudományi diplomások ismerik. Összevetésben relatíve alacsonynak a pedagógusdiplomások nyelvismerete mondható.

 

3. A diplomaszerzés kitolódása a nyelvvizsga hiánya miatt képzési területenként

Nyelvvizsgahiány

A késedelmes diplomaszerzés okaként a többség  a nyelvvizsga hiányát jelölte meg problémaként. Az egyéb okok között a sikertelen záróvizsgát, a szakdolgozat késedelmes leadását, a munkahelyi leterheltséget illetve a személyes, családi okokat vagy párhuzamosan végzett másik képzést említik leginkább. A „nyelvvizsga-probléma” a késedelmesen diplomázók közül is főként a pedagógus- közigazgatási képzések hallgatóit érinti. A jogi és informatikai képzéseken tanulók esetében inkább más (a jogászok esetében elsősorban képzésszervezési) okok állnak az abszolutórium és végzettség-szerzés közti időszak kitolódása között.

 

4.  Munkavégzés a tanulmányok alatt képzési területi bontásban 

tanulmányok alatt munka

Az egyes képzési területek esetében a munkaerő-piaci bekapcsolódás mintázatai eltérően alakulnak. Jelentős az abszolutóriumszerzéskor foglalkoztatottak aránya a pedagógiai, közigazgatási képzési területeken (62, ill. 63 százalék). Orvos-és egészségtudományi vagy természettudományi képzésben ez az átlagosnál jóval gyakrabban fordul elő (32, ill. 26 százalék). A szakmai munkavégzésre leginkább az informatikai, pedagógusképzési és sporttudományi képzési területek hallgatóinak nyílik lehetősége a felsőfokú tanulmányok során (65 százalékot meghaladó arányban). Nem szakterülethez kötődő munkát az átlagosnál gyakrabban végeznek hallgatóként az agrár és sporttudományi képzési területeken tanulók (68, ill. 73%).

 

5.  A diploma utáni első munkába állás átlagos ideje képzési terület szerinti bontásban

duploma uán muka

A diplomázás utáni első állás betöltéséig eltelt időt az álláskereséssel töltött hónapok átlagával mérjük. Ezt a mutatót kizárólag a végzettek azon csoportja esetében vizsgáljuk, akik az abszolutórium megszerzésekor elkezdtek munkát keresni és idővel sikeresen találtak is. A frissdiplomások körében ez alapján az átlagos álláskeresési idő 4,19 hónap. Ugyanezt a hónapalapú álláskeresési mutatót képzési területi bontásban vizsgálva az elhelyezkedés leginkább nehezítettnek a társadalomtudományi végzettséget szerzők esetében tűnik (5,33 hónap). Átlag feletti álláskeresési időtartammal jellemezhetők emellett a bölcsészet- (5,07 hónap) és természettudományi (5,11 hónap) képzési területi diplomák. A leggyorsabb elhelyezkedéshez az orvos- és egészségtudományi végzettség segít hozzá (2,84 hónap).

 

6.  A végzettek aktuális munkaerő-piaci státusza

Névtelen

A frissdiplomások körében a megkeresésékor tapasztalható munkanélküliség értelmezéséhez viszonyítási alapnak a KSH 2014. május-júliusban (a pályakövetési adatfelvétel idején) mért adatait vehetjük alapul (KSH Gyorstájékoztató 2014. augusztus 27., sorszám: 112.). Eszerint a vizsgált időszakban a 25-–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 7 százalékos volt. A 2014 tavaszán zajlott pályakövetési kutatások során a végzettek az aktuális munkaerő-piaci státuszukat tekintve 4,6 százalékban számoltak be munkanélküliségről, ráadásul ez alatt a szubjektíve megélt, ám nem regisztrált munkanélküliséget is érthették a válaszadók (épp ezért nem is munkanélküliségi rátáról, hanem a munkanélküliek arányáról beszélünk az értelmezés során). Ez alapján már a diplomás pálya kezdetén is az országos átlagnál alacsonyabb munkanélküliségi arányt találunk a diplomások körében. A végzettek fő foglalkoztatási státuszának vizsgálata azt is mutatja, hogy döntő többségük (kb. 78%) a megkeresésékor alkalmazottként dolgozott. Az önfoglalkoztatók, vállalkozók aránya 2 százalékos. A frissdiplomások 6 százalékát a megkereséskor is felsőoktatási hallgatói (fő) státuszban találtuk.

 

7. A megkereséskor munkanélküliek aránya képzési területi bontásban

munkanélküli diploma után képzési területenként

A válaszadáskor összességében 4,6 százalékosnak mért munkanélküli státusz aránya az egyes képzési területek végzettjei közül a legkedvezőbb – 3 százalék alatti – az orvos- és egészségtudományi és informatikai területeken diplomázók között. Hat százaléknál magasabb munkanélküliségről számoltak be a bölcsészet-, agrár-, természet- és társadalomtudományi frissdiplomások.

 

8. Vezető pozícióban dolgozók aránya képzési terület szerint

vezetők

A diplomaszerzés utáni néhány évben a vezető pozíciót betöltők aránya képzési területi bontásban a közigazgatási és agrártudományi szakterületek végzettjei körében haladja meg az átlagot. A vezető pozíciót betöltők súlya mindkét esetben 28 százalékot meghaladó arányt mutat. Természettudományi (12%), pedagógiai (13%) vagy egészségügyi (11%) diplomával az átlagnál kisebb a gyakorisága annak, hogy egy frissdiplomás vezető pozícióban dolgozik a végzést követő néhány éven belül.

 

9.  Vezető pozícióban dolgozók aránya nemek szerint

vezetők nemek szerint

A vezető pozíció gyakoriságát nemek szerinti bontásban elemezve minden vezetői szinten a vezető beosztásban dolgozó férfiak jelentősen nagyobb arányát találjuk.

 

10. A tanulmányok és a végzett munka horizontális illeszkedése képzési területek szerint

szakterület

A nem felsőfokú tanulmányaik szakterületén dolgozók aránya a bölcsészettudományi szakterületen a legnagyobb (38,4%), de az átlagnál lényegesen magasabb, egyharmados a sport (37,8%), társadalom- (32,5%) és természettudományi (32,4%) diplomások körében is. Ugyanakkor erősen szakmai vonatkozásúak az orvos- és egészségtudományi, jogi, pedagógiai, műszaki és informatikai diplomákkal betölthető munkakörök. Ezeken a képzési területeken végzettek döntő többsége tanulmányai szakterületén – horizontálisan jól illeszkedő munkakörben – helyezkedett el.

 

11. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek képzési terület szerinti bontásban

nettó

A jövedelmeket képzési területi bontásban vizsgálva a legmagasabb átlagértékeket a műszaki, informatikai és gazdaságtudományi diplomások keresetében mértük. Jövedelmi hátrányt elsősorban a pedagógusképzéshez, a sport- és agrártudományi diplomákhoz társíthatunk. A Magyarországon szerzett jövedelmeket az összes végzett jövedelmével (amely a külföldön szerzett jövedelmet is magába foglalja) összevetve érzékelhetjük a külföldi munka anyagi hozadékát, bár az eredményekben a külföldi munkavállalás fentebb tárgyalt gyakorisága is szerepet játszik. A teljes jövedelmi szint figyelembe vétele leginkább az orvos- és egészségtudományi, természettudományi és műszaki területeken emeli meg az átlagos kereseti szintet.

 

12. Elégedettség a végzett munka egyes aspektusaival képzési területenként

elégedett

A képzési területi vizsgálat során az elégedettség három aspektusát emeltük ki: a munka presztízsével, szakmai jellegével és a hozzá társuló jövedelemmel kapcsolatos értékelési szempontokat. Munkájuk szakmai részével a pedagógia, egészségügy, jog, közigazgatás és informatikai területen végzettek a legelégedettebbek. Ugyanakkor a munka által biztosított presztízs és jövedelem tekintetében épp a pedagógiai, közigazgatási és gazdasági diplomások adják a legkedvezőtlenebb visszajelzést. Az informatikusok e két szempontból is kedvezően ítélik meg munkájukat. Értékelésükben a gazdaságtudományi diplomásokhoz hasonlóak. Munkájuk kedvező társadalmi elismertségéről rajtuk kívül a jogi diplomások jeleznek vissza az átlagnál nagyobb arányban. Minden szempontból az átlag alatt marad ugyanakkor a sport-, társadalom- és bölcsészettudományi végzettek elégedettsége.

 

Forrás: Frissdiplomások 2014