14 dec

A kommunikáció káráról és hasznáról

A Karrierközpont „Út a sikeres karrierhez” című előadás-sorozata ötödik alkalmán dr. Kmeczkó Szilárd, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem docense a kommunikáció hasznáról és káráról adott elő.

Bár az életben folyamatosan ezt tesszük, kilépve a munkaerőpiacra még jobban megnő a kommunikáció jelentősége. Az ember pályafutása problémamegoldások sorozata, ehhez pedig elengedhetetlen a jó kommunikációs képesség. A sikeres kommunikáció magabiztosságot ad, ezért ezeknek a készségeknek a fejlesztése elengedhetetlen.

Az előadás első részében a kommunikáció etikai kérdéseit vizsgálta meg az előadó, kezdve a hazugsággal. Vajon miért hazudunk? A kérdésre három választ adott: azért, hogy elkerüljük a konfliktust, kedvezőbb színben akarjuk feltüntetni magunkat, vagy egy kapcsolat alakulását szeretnék felgyorsítani, illetve lelassítani. Ezután megtudtuk, miképpen füllentünk a gyakorlatban, és milyen fajtái vannak a megtévesztésnek.

A résztvevők elgondolkodhattak azon, hogy mennyire kifizetődő a füllentés, vagy miként az előadáson szó volt róla, az interperszonális megtévesztés. A megtévesztés folyamatában ugyanis, ha nem is történik meg a lelepleződés, mindenki veszít. Hallottunk példákat arról, hogy mit mondanak a megtévesztők és hogyan néznek ki. Megtudtuk, hogy Freud szerint a testi jelekből kiszivárognak a tudatalatti információk, Zuckermann szerint pedig, aki hazudni kezd, az görcsösen kontrollálja a teljes információt, és olyan mentális tevékenységet végez, amelybe előbb-utóbb belebonyolódik, és elkezdi közvetíteni a hazugság testi jeleit. Ilyen lehet az ideges kézmozgás, a sűrű pislogás vagy a beszéd akadozása és a felemelt hang.

Az előadás második részében a problémamegoldás legfontosabb eszközéről, a kérdezésről esett szó, amely a vezetői kompetenciához is hozzátartozik. Nem lehet bármikor bármit kérdezni! Nem mindegy, miért kérdezünk: azért, mert fontosnak tartjuk a választ, azért, mert a kérdés fontos (pl. egy vitaindító), vagy maga a kérdezés folyamata (egy újszerű megközelítésnél) a lényeges. Ezután megtudtuk, mire érdemes ügyelni kérdezéskor, milyen tényezők alkotják a kérdezés folyamatát és mindennek milyen buktatói vannak. Az előadó beszélt arról, hogy a kérdezés milyen viszonyban van a hatalommal, és miképpen lehet visszaélni vele, ha valaki kérdéseket tesz fel. Bemutatta, melyek a kerülendő kérdések és kifejezések, ha a vezető őszinte választ akar kapni. Ezután hallhattunk néhány példát a stílusra, a hangsúlyra – hiszen ezek mind szerepet játszanak a lényeg kiemelésében, a kérdés irányításában.

Végül olyan szövegeket ismerhettünk meg, amelyek ismert történetek voltak, de szokatlan megfogalmazásban. Felismerésük nem kis fejtörést okozott az előadáson résztvevőknek.

Pogány Emese

20171123 62320171123 602

20171123 601